KÉPZÉSEK
KIADVÁNYOK
Vályi Huba Alapítvány
Az Alapítvány célja, hogy az órás és ötvös szakma oktatását támogassa.
Amennyiben céljainkkal egyetért, kérem, támogasson minket!
MIÉRT A VÁLYI CSALÁD?
A Vályi család és a Vályi órásképzés története. Az idővonalon az eseményre kattintva az eseményt megelőző és követő időszakról olvashatnak részletesebben.
KRÁLI SÁMUEL
(1815-1886) császári és királyi udvari órakészítő pesten nyit üzletet.
A Králik cégről a MAGYAR ÓRA ÉS ÉKSZERIPAR 19. számában, Gróf Berényi János
Emlékezzünk régiekről írt cikkéből értesülhetünk.
A régi Pest gavallérja, ha sétája közben megállott a Hatvani- utca belső végén s a Kígyó – tér felé menve a netán fogyatékos egészségi állapotát óhajtotta rendbe hozni, úgy betért a szemben lévő Kígyó patikába. Mert a fáma úgy tartotta, hogy aki ott szerzi be orvosságát, az okvetlenül Kigyógyul bajából, ha pedig déltájban gyomra hallatta a korgó harangszót, akkor bal felől a Sebestyén – utca elején lévő Neugepboren Janka féle cukrászdába ment egy kis illatos pogácsázásra, de ha történetesen az órája mondta volna fel a szolgálatot, akkor jobbra haladt és meglátogatta Králik órásmestert a Kígyó – utca elején lévő üzletében.
A jelentéktelen, kicsi és sötétnek mondható helyiségben egy jelentős, világos szemű és tekintélyt keltő ember fogadta a belépőt Králik Sámuel mester személyében, akinek egész lénye, hullámos fürtű haja, sugárzó szeme, valamint különös, szinte ellentétes keverékét, jelentette a szigorú, tudós tanárnak és a játszi lelkű, derült kedélyű művészembernek. Valóban ő volt a pontosság tudományának művésze. Született Besztercebányán 1815-ben, ahol már kis gimnazista korában mutatkozott benne a szép és a gyakorlati tudományok iránti érzék, de még fiatalon abba kellett hagynia a klasszikus tanulmányokat és 1829-ben Bécsbe ment, ahonnan öt esztendei inaskodás után Svájcba szeretett volna utazni, hogy az óragyártás titkait elsajátítsa. De az akkori politikai, helyzet lehetetlenné tette ezen tervét, mert nem kapott útlevelet és így kénytelen volt Pestre vándorolni, ahol Hayn Gáspár órásmester üzletében. 1832-ben talált segédi minőségben alkalmazást.
Hayn mester halála után 1839.évben, az özvegy kérésére üzletvezetője lett a cégnek, nőül véve előbb annak leányát. Miután 1843-ban letette a mestervizsgát és bemutatta remekét, a Pesti Órás Céh előjárójává választotta, mely állásban szervező tehetségének sokoldalú képességét tudta az órásság javára fordítani. Hírneve mindinkább növekedett és az 1851 londoni világkiállításon, mint egyedüli magyarországi kiállító kitüntetésben részesült. A világkiáltásra küldött mestermunkája egy olyan óraszerkezet volt, amely tizenhárom különféle járatot alkalmazott, melyek tetszés szerint felváltva, egymásután működtek, bemutatván ily képen a különböző járatok lényegét és tulajdonságát. Így mutatta be Králik a legjobb járat előnyeit gyakorlati módon. Ezt a munkáját Thun gróf az akkori osztrák (abszolutizmus alatti) kultuszminiszter a pesti József akadémia (mostani József műegyetem) részére vásárolta meg, nehogy az külföldre kerüljön. Londonban Králik sokat tapasztalt és 1854-ben Münchenben is díjat nyert az ottani kiállításon. Ugyan akkor Párizsban az Academie nationale beválasztotta tagjának.
Az 1862. évi londoni kiállításon első díjat nyert és az Acadentie aranyérmét is megkapta. 1867-ben a párizsi Academie rationale dísztagjává választotta. Ő volt az első magyarországi órás, aki világhírű lett és Ferenc József 1868-tan a koronás aranyérdemkereszttel és az udvari órás” címmel tüntette ki. A londoni kiállítási útmutatóban Králik munkáit azzal a megjegyzéssel kísérték, hogy: a legfinomabb szabályozók feltalálásával és készítésével sikerült neki az órásmesterséget a művészet legmagasabb fokáig fejleszteni. Az 1885. évi magyarországi kiállításon a kiállítás bizottsági tagja volt, és Ferenc Józseftől az elérhető legmagasabb kitüntetést, a Művészet és tudomány aranyérmét (Pro litteris et artibus) kapta. Králik Sámuel 1886. évben 71 éves korában meghal.
Halála után fia Serényi Mihályt bízza meg az üzlet vezetésével.
Králik 1886-ban bekövetkezett halála utána Serényi Mihály, társulva Euler Adolffal, lett a cég tulajdonosa. 1897. évtől az üzlet Serényi Mihály órás, kereskedő tulajdonába kerül. Králik Fia Utóda néven működik. Serényi Mihály halála után, legkisebb leánya, Serényi Gizella az örökös.
Serényi Gizella 1925 novemberében férjhez megy Vályi Ödönhöz és férjét bízza meg az üzlet vezetésével.
VÁLYI ÖDÖN – OKTATÁSBAN AZ ELSŐ GENERÁCIÓ
Gépészmérnök, órás szaktanár, szakíró, igazságügyi óraszakértő. Született Besztercén 1900.03.03. Elhunyt Budapesten 1983.02.06. Iskolai tanulmányit Besztercén német iskolában kezdi, ezután Zilahon érettségizik. Ekkor már három nyelven beszél (magyarul, románul, németül). Érettségi után a parajdi sóbányában, mint írnok dolgozik, közben magántanárként tanít, és órát javít. 1920. október 1. Budapestre menekül (a katonai behívó elől). Beiratkozik a Műszaki Egyetemre, ahol gépészmérnökként végez. Az egyetemi évek alatt elfogy megtakarított pénze és újra órajavításból él. Órás üzletek óráit javítja (szobaórás ez nagyon gyakori volt abban az időben). A 1924/25 tanévben a budapesti Állami Mechanikai és órás szakiskola tanulója.1925. június 30. tesz órás segédvizsgát.
Tanulmányi eredménye és egyetemi végzettsége alapján, az 1925/26. tanévtől óraadó tanárként tanítja az órásokat. Vályi Ödön 1925 szeptemberében részt vesz a Kézművesipari kiállítás órás csoportja bemutatón, ahol mestervizsga remekeként angol gátszerkezet modellt mutat be. Ez évtől pedagógiai tanulmányokat végez, és 1927-ben diplomát szerez, és közben megtanul angolul. Ebben az évben Babos Sándor, az eddigi órás tanár nyugdíjba megy, és Vályi Ödön, veszi át az órás tanulók oktatását. A pedagógiai pálya iránti vonzalma abból ered, hogy amikor az Állami Mechanikai és órás szakiskola tanulója, igen nagy hatást tesz rá Babos Sándor szaktanár, aki a svájci Bienne órás szakiskolában 1901-ben végezte tanulmányait. Babos Sándor méltó utódja volt a magyar órás szakiskolát megalapító Palasovszky Ödönnek és az iskola igazgatójának, Szegedi Árpádnak. Közben Vályi Ödönné is megkedvelve az órás szakmát, segéd majd mestervizsgát tesz, 1937. évben.
Vályi Ödönné volt az első órásmesternő Magyarországon. 1929 évben jelenik meg Vályi Ödönnek Babos Sándorral írt közös könyvük Az órák szerkezettana. Mivel 1939 év elején egy olyan rendelkezést hoznak, hogy a székesfővárosi alkalmazottnak, nem lehet más munkahelye. Ettől kezdve Vályi Ödönné nevén szerepel az üzlet. Rövid időn belül kibővítik a rendeletet, még a hozzátartozójának sem lehet ipari tevékenysége. 1939. év végén a cég megszűnik, mivel a tanári pályát választja. 1957. évben Vályi Ödönné, hosszan tartó betegség után meghal. 1959 évben sok munka eredményeként megjelenik az Órás szakmai ismeretek című könyve, mely az eddigi legátfogóbb órás szakkönyv. Tankönyvként öt és szabadforgalomban több kiadást ér el.
Vályi Ödön szaktanári tevékenysége sok megpróbáltatással teli időszak volt. Gondoljuk el, hogy 1927. évtől 1963 évig az órás szakmát 12-szer helyezték át különböző szakmákhoz csatolva. Volt olyan év, amikor a tanulók szeptemberben kezdtek egy iskolában, majd decemberben egy másik iskolába kerültek, és egy harmadik iskolában fejezték be tanulmányaikat. A második világháborút átvészelve rendkívül sok problémát jelentett a szakirodalom beszerzése. A szaklapok megrendeléséhez külön minisztériumi engedély kellett, persze a valuta saját jövedelméből történő megfizetése után. A száznál több német és angol szakkönyv beszerzése is a külföldön megjelent szakcikkek honoráriumából volt lehetséges. Így ismerte meg a szovjet, román, angol, német, lengyel elméleti és gyakorlati képzést is.
Mivel a kisipar megszüntetésére irányuló elképzelés az órás szakmát is elérte, a gyakorlati képzés csak az állami szektorban történhetett. Az Óra és Ékszer Kereskedelmi Vállalat, a Fővárosi Óra és Ékszer Ipari Vállalat és az Órások Szövetkezete tanműhelyei az ottani régi szakemberek jóvoltából a gyakorlati képzést is világviszonylatban az elsők közé helyezte. A beszűkült K.G.S.T. Országokból beszerezhető új órák mellett nagy igény volt a nyugati országokból származó régi a ritkán az új kiváltságosok által behozott órák javítási igénye is. Ekkor vált a magyar órások hasznára a nagy elméleti és gyakorlati tudás. Valójában a magyar órás szakképesítés minden óra javításához alapképesítést ad, ami elsősorban Vályi Ödön érdeme. 1979. évig. mint nyugdíjas tanítja, az akkor még érettségizet osztályokat (52 év alatt közel ötszáz órást). Ebben az időbe az érettségizett tanulóknak csak két év volt a tanulóidejük. 1962-t?l több szakmai utat tesz. NDK., N. Sz. K. Szakmai előadásokat tart. KDT. 1974-ben az Angol Órások Társaságának tiszteletbeli tagjává választják. 1976-ban az Egyesült Államokban fél évet tölt, ahol elméleti és gyakorlati bemutatókat tart. 83 éves korában meghal. Vályi Ödön és Serényi Gizella házasságából három gyermek születik: Ágnes – Szabó Gáborné, matematika fizika szakos tanár.(1927 – 1977) Eőrs gépészmérnök (1930 – 2010) Huba (1941 – 2000)
VÁLYI HUBA – MÁSODIK GENERÁCIÓ
Született Budapesten 1941.02.04. elhunyt 2020.08.16. Vályi Ödön legkisebb fia.
Általános iskolai tanulmányait Érdligeten, középiskolait Budafokon kezdi, majd az Eötvösben fejezi be. 1959. szeptember elsején órás tanulónak jelentkezik. Ez sorsdöntő nap életében. Ekkor látja meg későbbi feleségét, Grégász Valériát. Vályi Huba szakma választása természetes, a három testvér közül egynek tovább kell vinni a szakmát. Nem erőltetett megjegyzés talán, hogy ez egy különleges kapcsolat az idővel. Amikor mérni kezdjük, tűnik fel, hogy fogy, vagy hiába telik. Nincs hatalmam felette.
Visszaemlékezésének egy mozzanata erősen utal arra, hogy mennyire a tudatára jött ennek később:
1955. „Első gimnazista vagyok. A budafoki Budai Nagy Antal gimnáziumban. Reggel biciklivel lementem a vasúthoz. Ott hagytam egy ismerősnél. Vonattal menten Budafok Hárosig. Onnan gyalog az iskolába. Amikor vége volt a tanításnak kigyalogoltam a vasútállomásig és kb. 2 órán keresztül nem csináltam semmit. Egyszer később kiszámoltam mennyi időt pocsékoltam el!
Ebben az időben az érettségizett tanulóknak két éves volt a szakképzés. Így Ö már 1961-ben órás szakvizsgát tesz. Ez évtől, amíg az Órások Szövetkezete dolgozója, szakmunkás, üzletvezető, Tanműhelyvető. Mivel édesapja Vályi Ödön nyugdíjazása után még óraadó tanárként tanítja az érettségizett osztályokat. 1962. tanévtől Vályi Huba tanítja óraadódként a 8. általánost végzet osztályokban a szakelméleti tárgyakat.
Vályi Huba 1965. évben Mestervizsgázik. 1972. évben a B.M.E. Műszaki Oktató Szakán diplomázik. 1974. megjelenik három kötetből álló tankönyve. Órás szakmai ismeretek I. Órás szakmai ismeretek II. (ezt édesapjával közösen írja) Órás szakmai ismeretek 3.
Grégász Valériának három év volt a tanulóideje, így 1962. évben szakmunkás vizsgázik. Az esküvőt 1962. augusztus 16. napján tartják. (Grégász Valéria rövid időn belül kitűnő eredménnyel érettségizik). Vályi Hubáné nagynénje Várfoki Etelka (Iváncza Ernőné) nyomdokait követve választja az órás szakmát. Etelka a Magyarországra menekült lengyel órás Bignyiev Lacka hatására lett órás.
1962. évtől Valéria és Etelka, az Órások Szövetkezete alkatrész osztályának dolgozója (az óraalkatrészek specialistái). Vályi Hubáné 1981. évben könyvelői vizsgát tesz. 1982. évben kilép az Órások Szövetkezetéből és nyugdíjba meneteléig az Órás Szakiskolában könyvelő. Nyugdíjba menetele előtt és után férje szakmai írásának lektora.
HARMADIK GENERÁCIÓ – JELEN
Vályi Huba és Grégász Valéria házasságából három gyermek születik:
Zsolt (1965-)
Erzsébet (1968-)
Emőke (1979-)
VÁLYI ZSOLT
Született Budapest 1965.10.27.
Az érettségi mellett, elektroműszerész szakvizsgát tesz. 1987. évben Órás szakvizsgát tesz. 1994. évben Becsüsképesítést szerez. Az Órások Szövetkezetében órás szakmunkás, üzletvetető. Miután kilép, a Szövetkezetből magyarországi szakszervizben dolgozik. Rendszeresen jár Svájcba továbbképzésekre. Részt vesz a TAMOP modul rendszerű képzés előadásain. A budapesti Kézműves Kamara oktatási szakértője. Kidolgozója az órás modulrendszerű alapképzésnek.
RÁKOSINÉ VÁLYI EMŐKE
Szakmai Vezető, Felnőttképzési ügyintéző, Szakmai oktató (elméleti és gyakorlati)
Több mint 20 éves órás szakmai, illetve több mint 10 éves oktatói tapasztalattal rendelkezik. Ebben az időben végig követte az iskolai, állami, képzési változásokat, folyamatosan figyelve a jogszabályi változásokat. Továbbá szakmai téren is állandó továbbképzésen vesz rész, hogy mindig napra készen ismerje a szakmára vonatkozó információkat. Két diplomával rendelkezik, és három nyelven beszél. Jelenleg is az oktatás mellett több mint 10 éve adminisztrációs munkát végez, melyben a nyelvismeret, az emberi kommunikáció, a különböző programok használatának ismerete napi szinten frissül. Külföldön, Ausztriában (Steyr) Schmollgruber órásnál dolgozott éveket, illetve a régi Órások Szövetkezeténél is. Jelenleg saját Intézményi keretek között, több mint 8 osztály sikeres oktatását, és vizsgáztatását tudja maga mögött.
RÁKOSI GYÖRGY
Született Balassagyarmaton 1981.02.06.
Elektroműszerész, számítás technikus.
Diplomát gazdasági területen szerzi, mely tudás az Intézmény vezetésében segít. Rákosi György 2012. évben órás szakvizsgát tesz. Vályi Emőke férje. 2016-tól saját Felnőttképzési Intézmény vezetője, oktatója. Családi vállalkozásuk, PIZZARO Bt.
Három gyermekük születik:
Nikolett (2003.04.23.)
Árpád (2011.03.12.)
Benedek (2018.03.04.)
2020-ban megalapult a Vályi Huba Alapítvány.
NEGYEDIK GENERÁCIÓ – A JÖVŐ?
Vályi Emőke
Rákosi György
OKTATÓRA 